Az egyik helyiség a lakásban, amelyet többször keresünk majd fel a forró nyári napokban egy kis hűsítő ital után kutatva, az minden bizonnyal a konyha. Sokan, sokféleképp írtak már Provence-ról, illetve a régió szeretnivaló, lassan az egész világot meghódító lakberendezési stílusáról.Ami nekem személy szerint ezekben a konyhákban roppantul tetszik:1. a természet közelsége-világos terek, kertre  néző ablakokkal és sok-sok fűszernövénnyel odabent 2. a régi,olykor kopottan is bájos bútorok és tárgyak feltétlen tisztelete 3. kizárólag természetes anyagok használata-hiába is kutatunk erősen, műanyagot nem bírunk felfedezni a használati tárgyak között4. a régi lenvászon, monogramos konyharuhák 5. a valamely szisztéma(pl. minta, szín) alapján összeválogatott porcelánok vagy fajanszok 6. a porcelán vagy kő mosogatótálak 7. a réz vízcsapok és főzőedények 8. a természetes, nem hivalkodó színek használata 8. a konyhaművészet feltétlen tisztelete 9. az olajfestmények a falakon 10. mindezek együttes, utánozhatatlan és szorgos munkára sarkalló bája

A képek forrása:ShabbyChic

És hogy a levendulás esküvőről ne csak elméleti, hanem gyakorlati példát is hozzak:íme egy ládányi, frissen elkészült illatozó esküvői köszönetajándék szívecske műhelyünkből.

A szívecskék története számokban: összesen 120 db készült, 120 db textilvirág dekorációval, amelyhez 480 db szirmot használtam fel.A 120 db kis etikett felkötözéséhez összesen 36 méter szalag fogyott. A munkaórák számát pedig nem is biztos, hogy össze tudom adni, na de beszéljenek inkább helyettem a shabby stílusban készített képek!

Történelmileg valahogy úgy alakult, hogy itt, a kontinentális éghajlaton a legtöbben- nem mellesleg teljesen érthető módon- május-június környékén fogadnak örök hűséget egymásnak.Már javában tart tehát az esküvők főszezonja. Azon sem hiszem, hogy érdemes vitatkozni, hogy az esküvő koncepciójának kialakításában a legnagyobb szerepe a menyasszonynak van; a leendő férjek többnyire lelkesen bólogatnak a grandiózusnál grandiózusosabb tervekre. Ez az az esemény, amelyből csak a tökéleteset tudjuk elképzelni: egy-egy közepesre sikerült ültetőkártya,hervadozó csokor vagy elsózott főfogás ugyanúgy elronthatja életünk legszebb napját. Hogy ezeket a kockázatokat a minimálisra csökkentsék, sokan professzionális esküvőszervező-és catering cégekre valamint tapasztalt dekoratőrökre bízzák a munka dandárját.

Mint ahogy általában a szolgáltató szektorban, lehetetlen ezeknél a cégeknél sem létezik. Ha kell, kitelepítik a teljes násznépet egy mezőre, ha a házasulandók tengerparti ceremóniát képzeltek el, akkor odafuvarozzák az ünneplő sereget, de az sem lehet akadály, ha az ifjú pár ló- vagy elefántháton kíván a Nagy Nap helyszínére vonulni. A sokrétű igényeknek megfelelően számtalan stílus alakult már ki az esküvők területén is: rusztikus, modern, retro, vidékies, provence-i és megannyi más hívószó alapján szebbnél szebb mennyegzők szerveződnek.

A Provence-i és a mezei stílusjegyeket akár ötvözhetjük is, ha legnagyobb álmunk, hogy egy mámorító levendulamező közepén mondjuk ki a boldogító igent életünk párjának:) Nem is biztos, hogy ehhez el kell utaznunk Dél-Franciaországig, hanem cirka 120 kilométerre Budapesttől már rögtön meg is állhatunk a Tihanyi-félsziget hamarosan virágtengerbe boruló levendulamezőinél és közvetlenül mellette, a Tihanyi Apátságnál az Úr előtt is színt vallhatunk elhatározásunkról.

A levendula az esküvő minden részletében szerepet kaphat: a fotók készülhetnek a virágtenger közepén, de akár a menyasszonyi csokrot is köttethetjük az illatos, lila csodából. A levendula a legegyszerűbb és legnagyszerűbb asztaldekoráció: elegendő pár csokrot egy-egy rusztikus befőttesüvegben egy szál raffiával vagy szalaggal átkötve az ünnepi asztalokra néhány, a mámorító illatot még intenzívebbé tevő mécses kíséretében.De a friss növényekből köthetünk egy-egy szívet a szék támlájára és juthat belőle a koszorúslányok hajába és kosarába is.Tűzhetjük a vőlegény hajtókájára, de egy-egy zacskóba vagy szívecskébe töltve  kedves ajándék a megjelent vendégeknek is.Fűszerként használva az ünnepi menüt is különlegessé tudja varázsolni, de kínálhatjuk a levendulát frissítő limonádéba téve  vagy megkoronázhatjuk vele az esküvői  desszerteket is.

A továbbiakban következzék néhány varázslatos kép a KT Marry Photography jóvoltából, a fentieket alátámasztandó:

Közeleg a Pünkösd és vele együtt a hosszú hétvége, három  teljes napnyi szabadsággal...:)A korán nyíló fajta levendulából már bizonyára össze is gyűlik egy csokorra való, amiből akár levendulabuzogányt is készíthettek. Dél-Franciaországban nagy hagyománya van a buzogány készítésének, ami tulajdonképp nem más, mint egy csokor friss, de még hajtogatható szárú levendula, szalaggal, ízlésesen átkötve. Az így elkészült kis buzogányok aztán jó szolgálatot tesznek majd a ruhásszekrényekben, de ajándéknak sem utolsók.

Az elkészítésük ennél egyszerűbb már nem is lehetne.

Hozzávalók:

-egy csokor friss levendula

-színben harmonizáló szalag(természetes alapanyagból rusztikusabb hatást érhetünk el)

-olló

A levendulaszálakat rendezd szépen egy csokorba. Fontos, hogy a szálak száma kettővel osztható legyen. A virágok alatt kösd át a csokrot egy jókora szalaggal.A szalag egyik felét, miután kötöttél egy csomót rá, vágd le. Aztán kezdődhet is a hajtogatás.Annál a pontnál, ahol átkötötted szalaggal a csokrot, kezd el lehajtogatni kettesével a szálakat és közöttük a szalagot átbújtatni. Amint végeztél az első sorral, folytasd a szalagbújtatást a következő sorral,ügyelve arra, hogy a szalagokat most azokon a szálakon húzd át, amelyek az előző sorban kimaradtak.Így adja majd ki a mintát.Folytasd váltogatva a szalagátfűzést egészen addig, amíg látszanak a virágok.Vágd le a szálak szárát egyforma hosszúságúra. Ha elkészültél, köss a buzogány végére egy darab masnit.Jó  munkát!:)

A képek forrása:lamiacasanelvento.blogspot.it

Kevés dolog tud jobban felvillanyozni a hétvége közeledténél:)Hát még ha jó időt is ígérnek, meg sem állok Balatonfüredig:)Pedig hétfőtől péntekig valahogy teljesen magától értetődő dolog számomra húzni az igát székes fővárosunkban, de a hét utolsó munkanapján erőt vesz rajtam a mehetnék...

Előkerül a kis piros utazótáska, a magassarkú cipőket laposra, a szoknyát kényelmes rövidnadrágra cserélve pedig meg sem állok Balatonfüredig. Akit csapott már meg a Balaton hűs szele, annak nem kell elmesélnem, miféle kegyelmi állapot áll aztán be vasárnap estig.

Asztalra kerül egy pohár(na jó, időnként több)pohár fröccs, jut idő régimódi, polgári, szabadban elköltött, finom ebédre,kiadós, szigorúan vekker nélküli alvásra,kitartó gondolkodásra begyakorolt, barnulást elősegítő pózban az élet nagy kérdéseiről és egy kilenc éves, nagy szőrös golden retriever végletekig alapos meggyurmázására.

Ahogy melegszik az idő, úgy kerül elő aztán a bicikli is, amivel a szabadságfok a Balaton partján még tovább fokozható.Könnyedén el lehet vele jutni a partra, ahogy a  bölcs vidéken szigorúan boltként emlegetett közértbe is, de óriási segítség az augusztusi borfesztivál idején is a bortól visszafelé kissé megnehezülve - az ebben az időszakban időnként bevehetetlen várnak tűnő - arácsi domb tetején álló házunk megközelítésében is. De kisebb-nagyobb kirándulásokat is tehetünk vele, például amikor -sajnálatos módon- éppen nincsenek borhetek, akkor alig 10 perc alatt elérhetjük két keréken a csopaki Jásdi pincét, megteázhatunk az erdő mélyén a tihany-sajkodi horgásztanyán és ha még van bennünk szufla további 2-3 kilométer megtételére, akkor könnyűszerrel eltekerhetünk a Tihanyi-félsziget levendulásaiig is.Egy ilyen túrát mindenféleképp megígérek idén magamnak és szöveges valamint képi beszámoló formájában természetesen Nektek is. Úgy tűnik, hogy a tengernyi lila levendulások ily vadromantikus módon történő megközelítése nemcsak engem ihletett meg:szerte a világban sokan hódolnak e nemes és ártatlan szenvedélynek. Egyesek még a kerékpárt is átfestik lilára, a fonott bicikliskosárba pedig visszafelé emlékül tüchtig kis levendulacsokrokat szednek. Nem hiszitek?Álljon itt akkor néhány követendő példa:)

Alig pár hét van hátra június közepéig, amikor az itthoni levendulaföldek is virágtengerbe borulnak.Feltételezem, hogy nemcsak engem fog elborítani a lila köd ezidőtájt és sokan mások is epekedve várják, hogy megkaparintsanak akár csak egy csokornyit is a legfrissebb, legillatosabb, leglilább termésből.

A mai napra tehát nagyszerű ötleteket hoztam, mihez is kezdhetünk mindössze egy csokor levendulával.
Egyperces lakásdekoráció, ha csokrunkat beletesszük egy vázába, egy kosárba vagy csak egyszerűen odahelyezzük a komódra vagy az éjjeliszekrényre. Biztos siker!Még elegánsabb hatást érhetünk el, ha egy széles, színben harmonizáló szalaggal kötjük át kissé terjedelmesebb csokrunkat.

Picit haladóbb levendulaimádók kis mini csendéleteket is varázsolhatnak egy-egy művészien elhelyezett lila bokrétával: egy-egy szalaggal átfont, féltve őrzött levélköteg vagy akár egy régimódi tárgy, teszem azt óra mellett.

Azzal nem árulunk el nagy titkot, hogy a dél-franciaországi Provence a levendulatermesztés legősibb központja. Azt azonban nem biztos, hogy mindenki tudja, hogyan fejlődött azzá. A levendulát még a rómaiak vitték magukkal Provence egykori területére. A legenda szerint elnevezése is a "lavare", azaz mosni kifejezésből ered, a bölcs rómaiak ugyanis ezzel tették illatossá fürdővizüket.

A rómaiak után a levendula nagy történetében a szerzetesek következtek: a kolostorkertekben előszeretettel termesztenek levendulát évszázadok óta. A szerzetesek azonban nem a római hagyományt vitték tovább:ők egyéb gyógynövényekkel-mint például boróka és rozmaring- kombinálva gyógyító főzeteket készítettek belőle.

Állítólag Medici Mária volt az,aki Kelet-Provence azóta parfümkészítéséről világhírűvé lett központjában, Grasse-ban azt tanácsolta az állatbőröket cserző vargáknak, hogy az ugyancsak szúrós szagokkal járó művelethez illatosító anyagokat vessenek be. Az egykori vargák pedig tanácsát megfogadva pedig az illatszerkészítés alapanyagainak számító naranccsal, rózsával, citrommal és levendulával ültették be Grasse azóta illatfelhőiről elhíresült lankáit.

Na de a szerzetesek sem feledkeztek meg közben az illatos lila gyógynövényről ám!Így történhetett, hogy Provence egyik jelképe mind a mai napig a végtelen lila levendulamező közepén álló  fenséges és időtlen,cisztercita szerzetesek által alapított Sénanque Apátság.

A felvilágosult hazai szerzetesrendek sem sokáig vártak a levendulatelepítéssel, a növény már a középkor óta fellelhető hazánk kolostorkertjeiben is.Egy bizonyos Lippay János nevű botanikus, nem mellesleg jezsuita szerzetes írt elsőként magyar nyelven az illatos lila csodáról. Bátyja, Lippay György esztergomi érsek kertje messze földön híres volt, többek között levendulásáról.

A legnagyobb tapasztalatra a hazai levendulatermesztésben azonban a pannonhalmi és a tihanyi apátságok szerzetesei tettek szert. Több évszázados levendulatermesztő gyakorlatukat mind a mai napig megtartották és fejlesztették. A modern idők elvárásaihoz igazodva levendulaheteket, illetve arató fesztiválokat is tartanak.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta az Unesco Világörökség része:

Tavaly avatták fel ugyanitt a gyógynövénykertet:

És a Tihanyi Apátság levendulával betelepített déli lankáit se felejtsük el megcsodálni egy fotó erejéig:

Ugye, hogy nem is kell Franciaországig utaznunk?!:)

Az illóolaj lepárlása hatalmas acélüstökben történik, amelyhez gőz fejlesztése szükségeltetik.Az üst csöve egy hűtőtartályba vezet, ahol a gőz és az illóolaj kondenzálódik. Mivel az így kinyert olaj fajsúlya könnyebb, mint a vízé, azért az úszik a víz tetején. A felesleges víz eltávolítása után az olajat néhányszor átszűrik és már csomagolható is az illatos, aranyszínű folyadék. Az ily módon elkészült illóolaj minősége nagy mértékben függ az időjárástól: hűvösebb,esős időben alacsonyabb az illóolaj észterfoka, míg naposabb, szárazabb időben sokkal jobb minőségű olajat lehet kinyerni.

A jellemzően kis üvegcsékbe töltött illóolaj felhasználási területe gyakorlatilag korlátlan, egy igazi csodaszer: egy-két csepp ellazít és megnyugtat a fürdőkádban, de alkalmas a fejfájás, a megfázás vagy akár a rovarcsípés okozta panaszok enyhítésére is.Alkalmas a roppant kártékony molyok elűzésére, de párologtathatunk is vele. Számos kozmetikum, parfüm és tisztítószer nélkülözhetetlen alapanyaga. Hatékony segítség a pattanások elleni harcban, de néhány cseppet a fejbőrre masszírozva alkalmas a zsíros, korpás és viszkető fejbőr kellemetlen tüneteinek megszüntetésében.

Néhány példa először a világ, majd hazánk üvegcsébe zárt levendulaterméséből:

Végül két személyes, hazai kedvenc:

Először a pannonhalmi verzió

És végül a kihagyhatatlan tihanyi:)

Előzetesen előre eltervezett koncepcióm szerint a mai nap a levendula lepárlásáról kellene írnom. De péntek van, gyönyörű idő, mindenki már a hétvégi programokkal foglalatoskodik, így a tudományos ismeretterjesztést a hétfői napig-engedelmetekkel- felfüggesztem;)Következzék hát a közelgő gyereknap okán néhány igazán festői kép szebbnél szebb, levendulásban sétálgató kislányokról:)Annyit azért elárulnék, hogy csodanövényünket évszázadok óta használják a gyermekgyógyászatban is. A csecsemők könnyebben alszanak egy-egy zacskó illatos levendulától, a nagyobb csemetéknél pedig megfázáskor tisztítja a légutakat és immunerősítő hatása is közismert. Szép hétvégét!

Egyik szebb, mint a másik:)

A mágikus, tengernyi lila mezők körülbelül június végéig virágozhatnak teljes pompájukban, ekkor kezdődik

ugyanis a betakarítás.

Elsőként a szárított virágnak feldolgozott növény aratása kezdődik meg, amikor a növény ún. pártái még élénk lilák, hogy a szárított csokrokban a lehető legtovább őrizhessék meg erőteljes színüket. Az aratást hagyományosan mind a mai napig kézzel, egy sarló segítségével végzik: levágnak egy jó maroknyi csokrot, azt gyorsan összekötik és a szárítóba szállítják.A szárítóban aztán az összekötött csokrokat fejjel lefelé lógatják és uszkve két hét alatt zörgősre szárítják. A csokrokra nagyon kell vigyázni: nem érheti őket közvetlenül napfény, mert akkor megbarnulnának és a lila kötött bokrétáknak a tömege sem elhanyagolható tényező, hiszen a túl tömött vagy nedves csokrok bepenészesedhetnek.

Az olajnak feldolgozott levendula aratása- az időjárástól függően- egy-két héttel később kezdődik, amikor a párta már elveszíti lila színét és inkább barnába hajlik; a csészék sem friss zöldek már, hanem erőteljes szürkülésnek indulnak. A szedés itt is sarlóval, illetve a terület nagyságától függően sövényvágókkal történik. A leszedett virágtömeg zsákokba kerül, ahonnan traktorok segítségével rögvest a lepárlóba szállítják, hiszen a levágott virág rohamosan veszíti el illóolajtartalmát. A lepárló berendezések ezért az aratási időszakban éjt nappallá téve, fáradhatatlanul dolgoznak.

És íme az elkészült, szépséges csokrokból egy virtuális bokréta:

Mától akkor végre belecsapunk:)

A szöveges bevezetőt követő első poszt szóljon az alapokról, a mágikus levendulamezőkről...Gondoltam, akad néhányotok, akiket rajtam kívül is rabul ejt ezeknek a mágikus, illatos és lila mezőknek a látványa...Van közöttük fenséges, időtlen, tekintélyt parancsoló, léleknyugtató, álmodozásra késztető, az időjárással dacoló egyaránt. Többségük egyelőre vitathatatlan "őshazájukban", Franciaországban, azon belül is Provence-ban található. Válogassatok kedvetekre:)

A fotók forrásai: Google, Tumblr, Pinterest

A racionalitás nem mindig találta meg a számítását az életemben, a temperamentumomból adódóan  a latinos szenvedély azonban többnyire igen...:)Tudniillik engem szerencsémre vagy szerencsétlenségemre világéletemben elsősorban az emóciók mozgattak. Nem történt ez máshogy akkor sem, amikor az elmúlt hetek egyikében betöltöttem a 32. életévemet, amely tény József Attilához hasonlóan engem is hosszas és alapos gondolkozásra késztetett...

Pár hete szereztem meg  politikai kommunikációs elemzői diplomámat a Századvég Politikai Akadémián, amely immáron a harmadik egyetemi szintű végzettségem. Közel tíz évet töltöttem el során magyar és külföldi vállalatoknál, dolgoztam a verseny-és a közszférában egyaránt. Egyetlen dolgot nem próbáltam még: ezeddig nem volt olyan szerencsém,hogy az évek alatt megszerzett tudásomat olyan területen kamatoztassam, amely egyben a hobbim is.

Kislánykorom óta jelen van ugyanis az életemben a kreativitás: 6-7 éves koromtól gyöngyöt fűztem, Nagymamámtól varrni és hímezni, Édesanyámtól pedig kötni és horgolni is megtanultam. Kiskamasz koromtól fogva olasz és magyar divatlapokat bújtam:ekkoriban elsősorban ugyanis divattervezői ambíciókat dédelgettem.

De mindemellett az iskolában elsősorban a humán tárgyakból értem el kiemelkedő sikereket, így amikor a pályaválasztásra került a sor és országos 2. helyezést értem el egy tanulmányi versenyből magyarból és kommunikációból, ezáltal mentesültem az egyetemi felvételi vizsga alól, nem volt kérdés, milyen területen indulok útnak. Pedig lehetett volna, mert az iparművészeti egyetem gondolata a mai napig nem hagyott nyugodni.

Az elmúlt évek során feszített tempóban hajtottam a mókuskerékben, a politika területére tévedve, azonban az ízléses, szép tárgyak, az egyedi és megismételhetetlen ajándékok, a harmonikus színek és otthonok iránti szenvedélyes szeretem az évek során nemhogy elmúlt, hanem csak tovább erősödött.

A gondolat, hogy mindent magam mögött hagyva ezzel egyszer mégis hivatásszerűen foglalkozzam, tehát hosszú-hosszú évekig aludta lelkem legmélyebb zugában a Csipkerózsika-álmát. Aztán idén e jeles születésnap felé közeledvén a mélyre ásott, elfojtott vágy egyszer csak vulkánként tört ki belőlem és itt vagyok:)Fogadjátok hát sok szeretettel ezt a kis vállalkozást, ahol a rám annyira jellemző szenvedéllyel és temperamentummal próbálom elérni, hogy illatos, lila csodanövényünket, a levendulát - általam készített bájos, tetszetős csomagolásba öltöztetve, csinos kis illatpárnákká, kozmetikumokká és lakberendezési tárgyakká formálva örökre szívetekbe zárjátok. Kísérletet teszek arra is, hogy megmutassam, hogy az illatpárnán túl még mennyi változatos formában díszítheti és illatosíthatja otthonunkat Tihany aranya. Elkalandozunk majd a levendula hazai történetében, áldjuk gyógyhatását, készítünk majd belőle közösen kozmetikumokat és illatpárnákat, az általam készített,kézműves termékeket pedig meg is lehet majd vásárolni.