Azzal nem árulunk el nagy titkot, hogy a dél-franciaországi Provence a levendulatermesztés legősibb központja. Azt azonban nem biztos, hogy mindenki tudja, hogyan fejlődött azzá. A levendulát még a rómaiak vitték magukkal Provence egykori területére. A legenda szerint elnevezése is a "lavare", azaz mosni kifejezésből ered, a bölcs rómaiak ugyanis ezzel tették illatossá fürdővizüket.
A rómaiak után a levendula nagy történetében a szerzetesek következtek: a kolostorkertekben előszeretettel termesztenek levendulát évszázadok óta. A szerzetesek azonban nem a római hagyományt vitték tovább:ők egyéb gyógynövényekkel-mint például boróka és rozmaring- kombinálva gyógyító főzeteket készítettek belőle.
Állítólag Medici Mária volt az,aki Kelet-Provence azóta parfümkészítéséről világhírűvé lett központjában, Grasse-ban azt tanácsolta az állatbőröket cserző vargáknak, hogy az ugyancsak szúrós szagokkal járó művelethez illatosító anyagokat vessenek be. Az egykori vargák pedig tanácsát megfogadva pedig az illatszerkészítés alapanyagainak számító naranccsal, rózsával, citrommal és levendulával ültették be Grasse azóta illatfelhőiről elhíresült lankáit.
Na de a szerzetesek sem feledkeztek meg közben az illatos lila gyógynövényről ám!Így történhetett, hogy Provence egyik jelképe mind a mai napig a végtelen lila levendulamező közepén álló fenséges és időtlen,cisztercita szerzetesek által alapított Sénanque Apátság.
A felvilágosult hazai szerzetesrendek sem sokáig vártak a levendulatelepítéssel, a növény már a középkor óta fellelhető hazánk kolostorkertjeiben is.Egy bizonyos Lippay János nevű botanikus, nem mellesleg jezsuita szerzetes írt elsőként magyar nyelven az illatos lila csodáról. Bátyja, Lippay György esztergomi érsek kertje messze földön híres volt, többek között levendulásáról.
A legnagyobb tapasztalatra a hazai levendulatermesztésben azonban a pannonhalmi és a tihanyi apátságok szerzetesei tettek szert. Több évszázados levendulatermesztő gyakorlatukat mind a mai napig megtartották és fejlesztették. A modern idők elvárásaihoz igazodva levendulaheteket, illetve arató fesztiválokat is tartanak.
A Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta az Unesco Világörökség része:
Tavaly avatták fel ugyanitt a gyógynövénykertet:
És a Tihanyi Apátság levendulával betelepített déli lankáit se felejtsük el megcsodálni egy fotó erejéig:
Ugye, hogy nem is kell Franciaországig utaznunk?!:)
